Bemutatkozik a Városfejlesztő Társaság

Prohászka Csaba, a Városfejlesztő Társaság vezetője

- Mióta, és milyen módon kötődik Dabashoz?

- Itt kézilabdáztam 1986-tól 1992-ig, a balesetemig, és ez idő alatt rengeteg barátot szereztem. 2005-től dolgozom Dabason, időm nagy részét a városban töltöm, így ez lett a második otthonom.

– Mire a legbüszkébb a programban?

- Óriási megtiszteltetés számomra, hogy a beruházás menedzselését rám bízták, és hogy részese lehetek a város eddigi legnagyobb fejlesztésének. Remek csapattal dolgozom együtt, akik kizárólag a beruházás sikeres lebonyolításán munkálkodnak, nagy szakértelemmel és kiváló munkamorállal.

– Mi az, amit nem sikerült belefoglalni a programba, amit pedig szeretett volna?

- A programnak ez csak az első üteme. Ha idővel minden megvalósul, amit az IVS tartalmaz, akkor semmilyen hiányérzetem nem lesz.

– A program egyik érdekessége, hogy a tájépítészek nagyobb szerepet kaptak, mint általában a városrehabilitációknál. Milyen látható eredménye lesz ennek Dabason?

- A beruházás befejezése után szép, parkosított, és élhető városközpont fog kialakulni.

- Hogyan élhetnek normális életet a városlakók a rekonstrukció idején?

- Egy kissé mindenkinek megváltozik a napi ritmusa a beruházások ideje alatt. Egy kicsit előbb kell elindulni, mint azt megelőzően. Tény, hogy főként a gyalogosok érzik az építkezés okozta nehézségeket, de három hónap után a szépen kialakított közösségi tér bőven kárpótol majd mindenkit az átmeneti nehézségekért.

Dr. Hinek Mátyás PhD. a DASZOFE Városfejlesztő társaságban dolgozik pénzügyi vezetőként, szakmája szerint közgazdász

- Mióta, és milyen módon kötődik Dabashoz?

- 2007 szeptembere óta dolgozom a programon, gyakorlatilag Dabas a második otthonom, egyébiránt Székesfehérváron élek.

- Mire a legbüszkébb a programban?

- A programban hangsúlyos az építészet, így én közgazdászként az Integrált Városfejlesztési Stratégiára (IVS) vagyok a legbüszkébb. Lényegében teljes egészében én voltam a tematikus gazdája ennek a dokumentumnak. Egyébként pedig arra vagyok büszke, hogy a program támogatást nyert, amiért nagyon sokan, nagyon sokat tettünk.

- Mi az, amit nem sikerült belefoglalni a programba, amit pedig szeretett volna?

- Az IVS-ben gyakorlatilag újragondoltuk a várost és a különböző városi funkciókat. Annak a projekthalmaznak, amit az IVS-ben lefektettek az építész kollégák, mindössze csak a töredéke fog megvalósulni ennek a programnak a keretében. Sajnos nem rendelkezünk végtelen erőforrásokkal, és a finanszírozó pályázat feltételei is korlátoztak bennünket. Jelenleg csak a városközpontban előirányzott legfontosabb fejlesztések valósulnak meg. Azon is dolgozunk, hogy a jövőben a rekonstrukció további városrészekre is kiterjedhessen.

- A program egyik érdekessége, hogy a tájépítészek nagyobb szerepet kaptak, mint általában a városrehabilitációknál. Milyen látható eredménye lesz ennek Dabason?

- Dabas fejlődő város, amely éppen csak elindult a várossá válás útján. Ennek is köszönhető, hogy a város szerkezete a központi területeken is „laza”, sok a szabad, nem beépült terület és tér. Ez adja jelenleg is a város karakterét. Véleményem szerint ezeknek a zöld tereknek a többségét meg kell őrizni, gondozni kell őket, illetve a környezettel harmonizáló „szelíd” funkciókat kell megvalósítani rajtuk. Ennek is köszönhető a tájépítészek „túlreprezentáltsága” a projektben.

- Hogyan élhetnek normális életet a városlakók a rekonstrukció idején?

- Meg kell próbálni, amennyire lehet, kikerülni a rekonstrukció alatt álló zónákat. Mivel a rekonstrukció a főteret és a Bartók Béla utat érinti, így ez nem könnyű. A kivitelezők és a város is próbál ügyelni arra, hogy a lehető legkevésbé zavarja az emberek életét a rekonstrukció. Kérjük minden dabasi és átutazó türelmét.

Bódi Attila feladata a műszaki feladatok koordinációja, az építési projektek összehangolása a pályázati kiírással, a pályázati elszámolásban való részvétel

- Mióta, és milyen módon kötődik Dabashoz?

- 2008-ban az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésénél a team építész tagjaként a város problémáinak, értékeinek, fejlesztési irányainak kutatásában vettem részt, majd az Akcióterületi Terv kidolgozásának építészeti, műszaki feladatait végeztem. Ezt követően a tervezési feladatok meghatározásában és koordinálásában dolgoztam.

- Mire a legbüszkébb a programban?

- Arra, hogy komplex, illetve, hogy az eredeti közterület megújítási, városképi célokon túl jelentősen hozzájárul a város intézményeinek fenntarthatóságához is.

- Mi az, amit nem sikerült belefoglalni a programba, amit pedig szeretett volna?

- Szerettem volna a fejlesztések első körében teljesebb, jobb területfejlesztési és közlekedési koncepciót megvalósítani. Ez nem marad el, de egy része későbbre ütemeződik.

- A program egyik érdekessége, hogy a tájépítészek nagyobb szerepet kaptak, mint általában a városrehabilitációknál. Milyen látható eredménye lesz ennek Dabason?

- A projekt elsősorban egy élhetőbb városközpont kialakítását szolgálja. Ezt úgy lehet elérni, hogy a környezetet „humanizáljuk”, és azokat az elemeket erősítjük, amelyek a jó közérzet kialakulása érdekében fontosak. Ezért a közlekedési-, vízi-, energia- és hírközlési műtárgyak spontán kialakult rendszerét egy megtervezett rendszerbe kényszerítjük. Ezzel tudjuk megteremteni a lehetőségét annak, hogy növényzet és utcabútorok kerüljenek az utcákra, a tereken találkozókat, rendezvényeket is lehessen tartani. Az alapgondolat az, hogy minden területen biztosítani kell az élhető környezet feltételeit, de az egyes helyeket differenciálni kell funkciójuk szerint. A Bartók Béla úton fásítani kell, hogy egységesebb utcaképet, jobb levegőt és hűsítő árnyékot adjon. A főteret intenzívebbé kell tenni, és alkalmassá arra, hogy be tudja fogadni egy kistérségi központ rendezvényeit. A Jubileumi parkban a meglévő zöldfelületet pihenő, és sport funkciók számára alkalmas módon kell rendezni. A meglévő növényzet ehhez kiváló keretet biztosít, de át kellett gondolni a bele kerülő funkciókat, hogy a keretben tartalom is legyen. Így lesz a mezőből kert, és a vadonból park. Különösen szerencsés adottsága ez Dabasnak, hogy adottak az ezeknek a funkcióknak megfelelő területek a város központjában. Mert míg máshol mindenből van egy kicsi, itt minden az lehet, ami – és ez talán a legfontosabb.

Buzek Katalin, a Városfejlesztő Társaság irodavezetője

- Mióta, és milyen módon kötődik Dabashoz?

A szomszédos Bugyi községben élek, azonban édesanyám Dabasról, édesapám Sáriból származik. Így mindig is szerettem ezt a várost, lelkileg is kötődöm hozzá.

- Mire a legbüszkébb a programban?

Boldog voltam, amikor a hosszadalmas előkészítési munkák, közbeszerzési eljárások után végre elindulhattak a kivitelezések.  Örülök, hogy résztvevője lehetek ennek a nagyszabású projektnek. Remek csapattal dolgozunk együtt. A városfejlesztő irodában dolgozik Strupka Viktória városfejlesztési asszisztens is, ő hatalmas segítség nekünk.

- Hogyan élhetnek normális életet a városlakók a rekonstrukció idején?

- A megszokottnál legyünk óvatosabbak, körültekintőbbek a közlekedésben. Vigyázzunk egymásra! Ha tehetjük, kerüljük ki a Főtér, a Bartók Béla út és a körforgalom területét, amíg az építési munkálatok folynak.